A LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK

„A találkozás egy másik emberrel: találkozás önmagaddal.”

 

Mindannyiunk életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senkivel nem tudjuk megosztani terheinket, pedig éppen akkor lenne a legnagyobb szükségünk rá. A reménytelenségnek és a magánynak ez az érzése bármelyikünket elérheti.

„A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés, vagy öngyilkossági veszély esetén – a szabadságjogok tiszteletben tartásával – azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos lelki elsősegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul.”
(IFOTES, Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége)

Magyarországon 1970 óta működnek telefonos lelki elsősegély szolgálatok, amelyek a fenti célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. Jelenleg 33 szolgálat, köztük 9 éjjel-nappal várja a hívásokat. Az eltelt idő bebizonyította szükségességüket, számos esetben nyújtottak segítséget a hívóknak, a számukra megoldhatatlannak vélt probléma, konfliktus, élethelyzet rendezésében.

A mai változó világban, ahol eddig ismeretlen fogalmak (létbizonytalanság, munkanélküliség, anyagi és egzisztenciális gondok) kerültek előtérbe, felszínessé váltak az emberi kapcsolatok; az úgynevezett kommunikációs társadalom az egyén kapcsolatainak elvesztésével jár. Szükség van tehát egy emberi hangra, aki meghallgat, segít a kritikus helyzetekben. A névtelenség feloldja az „ilyesmiről nem beszélünk” tabuját. Ezzel tud a telefonszolgálat segíteni.

„A találkozás egy másik emberrel: találkozás önmagaddal.”

A környezetünkből, a médiából egyre gyorsabban egyre több információ ér el hozzánk, azonban nem tudjuk, hogy a közvetlen közelünkben lévő embertársunknak vannak-e gondjai. Naponta beszélgetünk egymással a hírekben, a filmsorozatokban szereplő személyek, politikusok és más emberek magánéletéről, ámde magunkra maradunk, ha a saját személyes dolgainkkal kapcsolatos ügyeket hozzuk elő megoldást remélve.

Ha nehézségekkel találjuk magunkat szemben, nagyon gyakran fogalmazódik meg bennünk, vagy fut át gondolatainkon, a „Kit érdekel az én nehézségem?”, „Nem érdekel senkit sem az én problémám!”, „Senki nem tud nekem segíteni!” lehangoló, magányra kárhoztató érzése. Ezért könnyen érezhetjük úgy, hogy magunkra maradtunk gondjainkkal, kilátástalannak érezzük helyzetünket, sötéten látjuk a jövőnket. Ezzel szemben mindannyiunknak szüksége van a melegségre, az embertársaink közelségére és megértésére, a másik személy általi elfogadásra, valamint az elismerésre.

Sokan megtalálják és átélik nap mint nap az otthon melegének kellemes, meghitt, megnyugtató és biztonságot adó, bizalommal átitatott érzését. Akadnak azonban olyan embertársaink, akiknek kevés jutott ebből az érzésből, de ők is megértésre, támaszra várnak, ezért folyamatosan keresik ennek az elérési módját.

Ilyen lehetőséget biztosít a lelki elsősegély telefonszolgálat, ahol az év minden napján megértő fülekre találhat.

Gyakori kérdések:

  • A Hívónak be kell-e mutatkoznia?
  • Nem, a hívó anonim maradhat, csak annyit érdemes magáról elmondania, ami a problémája megértése érdekében szükséges. A hívásokat bizalmasan kezeljük.
  • Milyen problémával fordulhatnak a telefonszolgálathoz?
  • Bármilyen nehézséget jelentő kérdést, problémát megbeszélhetünk, ügyelőink készséggel hallgatják meg, és segítenek a problémamegoldásban.
  • Információkéréssel is lehet fordulni a szolgálathoz?
  • Igen. Ügyelőink általában az egészségügyi-szociális ellátásokról és intézményekről tudnak információkat nyújtani, tehát szívesen segítünk abban is, hogy a hívók a legmegfelelőbb ellátáshoz vagy szolgáltatáshoz hozzájussanak.
  • Kik ülnek a telefon túlsó végén?
  • Ügyelőink képzett önkéntesek, laikusok, ami azt jelenti, hogy mindennapi munkájuk eltér ettől a tevékenységtől, de erre a telefonos segítőmunkára speciális kiképzést kaptak.
  • A szolgálatoknak milyen szakmai hátterük van?
  • A szolgálatok vezetői képzett szakemberek, sok városban ismert és elismert pszichiáterek, pszichológusok, mentálhigiénikusok, stb. A szakmai vezetésen túl az önkénteseink rendszeresen külső szupervizor csoportfoglalkozásán vesznek részt. A szakmai munkához további támogatást biztosít a lelki elsősegély telefonszolgálatokat országos szinten szövetségbe tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (www.sos505.hu).
  • A szolgálatoknak vannak-e szakmai kapcsolataik?
  • Az egészségügyi-szociális ellátórendszerrel, civil szervezetekkel, ill. egyházakkal is vannak kapcsolataink, de ennek minden városban más-más hagyománya alakult ki, így egy-egy szolgálatnál eltérőek a szorosabb kötődések. A sürgősségi ellátás érdekében azonban a mentőszolgálattal és a 112 (rendőrségi bevetési alegységgel) minden telefonszolgálatnál kapcsolatba tudunk lépni.
  • Milyen szerepet töltenek be a telefonszolgálatok a betegellátásban?
  • Sokszor átvállaljuk az egészségügy betegségmegelőző szerepét, és általánosságban elmondhatjuk, hogy pénzt takarítunk meg az államnak, hiszen sok esetet sikeresen tudunk kezelni, így a hívónak nem kell személyesen szakemberhez fordulnia, ha pedig súlyosabb esettel kerülnek szembe az ügyelők, pszichológus vagy orvos segítségét tanácsolják, s ezzel időben – a lelki probléma súlyosabbá fordulása előtt – elkezdődhet a szakszerű és rendszeres kezelés.
  • Kik lehetnek önkéntes ügyelők?
  • Az egyes szolgálatoknál kicsit eltérőek a feltételek, azonban abban nagyjából megegyeznek, hogy valamilyen életkorhoz kötik (pl. 20 és 65 év közé), ill. érettségihez, magyar állampolgárság meglétéhez. De kérhetnek kézzel írt hagyományos életrajzot is, s mindenütt az intenzív kiképzés előtt valamilyen egyéni beszélgetésben vagy csoportos foglalkozáson felmérik a jelentkező adottságait, attitűdjeit, kommunikációs és empatikus készségét, stb. A kiképzés tanfolyam jellegű, tehát csoportfoglalkozásokon ismerkednek meg az elmélettel és a gyakorlattal, illetve önismereti vagy személyiségfejlesztő tréningrésze is van a képzésnek.

 

–––––   ( –––––

 

1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot, s ebből nőtt ki a Szamaritánus (The Samaritans) mozgalom, olyan segítségnyújtás a remény-vesztetteknek, amely önkéntes laikus munkatársak tevékenységén alapul. Az öngyilkosság a legmarkánsabb, drámai figyelmeztetés az életfeltételek, emberi kapcsoltok, együttélési kultúra fogyatékosságaira: a tűrőképesség, az egészséges személyiség-struktúra sorvadására, a pozitív célképzetek devalválódására.

A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció; így alapvetően lelki egészségvédő feladatokat látnak el, átvállalva sokszor az egészségügyi ellátás betegségmegelőző szerepét is. Arra törekednek, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal elérhessék segítőiket. A szolgálatok hívása a hívó számára ingyenes, s a hívó anonim maradhat.

Névtelen, de nem személytelen segítségükkel évente országosan több tízezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában. Szervezeteiket maguk tartják fenn, a krízisintervenciós munkára képzett önkéntesek stábokban dolgoznak, s a szolgálatok sok helyen bázisai más mentálhigiénés, prevenciós kezdeményezéseknek is.

Buda Béla 1975-ben, egyik tanulmányában azt írta, hogy a telefonszolgálatok a „szakma lelkiismereti őrpontjaivá” válnak, mert a társadalom, társas kapcsolataink bajainak olyan teljes keresztmetszetével, a közösség és az egyén szenvedéseinek olyan bugyraival találkoznak, amivel máshol nem szembesülhetünk, s amit fel kell mutatniuk. Meg kell mutassák ezt a tükröt, és cselekvésre kell serkentsék azokat, akik tehetnek.

Bagdy Emőke szerint a telefonszolgálattal való beszélgetés komplettebb, másabb, mint a szomszéddal, ismerőssel, baráttal való eszmecsere. Tartalmában, formájában és szakmaiságában is teljesebb, összetettebb folyamat, hiszen a hívó és az ügyelő között kialakult sajátos kapcsolati mező bizalmi légköre elősegíti az értékítélet-mentes problémamegoldást.

 

IRODALOM:
Buda Béla (1976): Pszichés hatás és pszichoterápia telefonon át I-II.  IN: Magyar Pszichológiai Szemle, 1976/I-II. szám
Buza Domonkos (2004): A magyar lelki elsősegély telefonszolgálatok IN: Addiktológia, III. évf. 1. szám
Buza Domonkos (szerk.) (2002): A meghallgatás feltételeiről. Tanulmánygyűjtemény. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, Budapest
Csürke József - Nagy Tímea - Tukorka Gábor (2000): Változás - ok. A magyar szuicidalitás megjelenése a pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat hívásainak tükrében az 1995-1999 közötti időszakban;  IN: Szenvedélybetegségek, VIII. évf. 2000/4. szám
Kálmánchey Albert dr. – Rénes László (szerk.) (2002): Telefonos lelki segítés. Tanulmánygyűjtemény. Kállai Könyvkiadó, Debrecen
Kézdi Balázs (1976): A telefon: eszköz és módszer;  IN: Magyar Pszichológiai Szemle, 1976/VI. szám
Kézdi Balázs (1995): Negatív kód;  Pannónia Könyvek, Pécs
Vannesse, Alfred (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, Budapest

A szövegeket Dr. Bőviz Gábor, Buza Domonkos, Dr. Kálmánchey Albert, Nedeczky János, Rénes László, Virág Lajos írásaiból válogattuk.